|
Inspiráció

Előfordul, hogy valaki konkrét kéréssel
fordul hozzám, pontosan tudja, mit szeretne.
Ilyenkor próbálok ráhangolódni az
elképzelésére és együtt kivitelezhető
formába hozni azt, megteremteni a színek,
formák harmóniáját.
Más esetekben tudják, hogy kinek szeretnének
adni valamit, de nincs elképzelésük arról,
hogyan kellene annak kinézni. Ez esetben a
ráhangolódás még többet segít és nagyobb
teret enged a fantáziának. Megtaláljuk a
megfelelő színeket, formákat és harmóniába
rendezzük. Vannak, akik rám bízzák és
vannak, akik részesei szeretnek lenni ennek
a folyamatnak. Utóbbi esetben a kapcsolat a
kép és tulajdonosa között már hamarabb
kialakulhat, de egyik esetben sem lesz
kevésbé személyes.
Más esetekben a saját ötleteim (vagy
barátaim, kislányom ötletei) valósulnak meg.
Legtöbbször becsukott szemmel vagy álomban
látom ezeket a képeket, próbálom lerajzolni
és anyagokból megvarrni.
Már ebből is bizonyosan látszik, hogy két
egyforma munka soha nem készül, így a
lefényképezett munkákra csak akkor
számíthatunk, ha annak még nincs meg a
gazdája.
Ellenkező esetben csak „hasonlót” kaphatunk.
Megvalósítás

Ha megszületett az elképzelés,
méretarányosan le kell rajzolni. Ekkor látja
az ember a formák harmóniáját.
Majd jön az anyagválasztás. A munka minden
része izgalmas, de ha lehet ezt fokozni, ez
a legizgalmasabb. Ehhez az érzéshez nagyban
hozzájárul, hogy a foltvarrásban
példaképemmé vált
Jinny Beyer csodálatos anyagaival
dolgozhatom. Ezeknek az anyagoknak a
minősége és színvilága sokat emel a szellemi
tartalom fizikai megjelenésén.

Használok más textileket is, egyes munkákhoz
selymet vagy vásznat is festek, ecsettel
vagy batikolással.

Szeretem a fákat... a szobám falára is fát
festettem.

A formák kialakításában sokféle technika
létezik. Egyes munkák geometriai formák
nagyon pontos kivágásával és
összeillesztésével készülnek. Itt a
milliméterek is számítanak.
Mások rátétes technikával vagy egyéb módon,
amit sok lenne itt felsorolni, a
kísérletezésről és egyedi megoldásokról nem
is beszélve.
A képet ekkor részekre bontom színek,
anyagok szerint és elkészítem a formák
sablonjait.
Ezeket átviszem az anyagra és kiszabom.
Először a hátteret készítem el, rátétes
munkáknál ezt egy alapra varrom. Utána
illesztem rá az előteret apránként és
rögzítem.
Ez lehet gombostű, fércelés vagy gépi
folyóvarrás, ami amúgy is szükséges, hogy a
részek ne torzuljanak a cikkcakk öltés
nyújtóhatása miatt. A cérnák gondos
megválasztása után a megfelelő színekkel
sűrű öltésekkel körbevarrom a formákat. A
pontos munka itt is nagyon fontos, mert
egy-egy foszladozó szél elcsúfít mindent.
Közben többször vasalom, hogy ráncot ne
varrjak bele. Ha szeretném még fonallal,
fémszállal, gyönggyel díszíteni a képet,
ekkor teszem meg.
A foltmunkák legalább kettő, de inkább három
vagy még annál is több rétegből állnak. A
funkciójuknak megfelelő vastagságú bélést és
hátlapot kapnak. Takarók, falvédők esetében
ez vatelin, faliképeknél, mandaláknál egy
vászon alap. Ezeket a rétegeket az ún.
tűzéssel rögzítjük egymáshoz. A tűzést
gondos fércelés előzi meg, ami sok
bosszúságtól kímél meg minket, ha rászánjuk
a fáradságot.
Ezután összevarrjuk a három réteget. Lehet
egyszerű csíkos, kockás steppelés, lehet a
színoldal mintázatát követő vonal, de
érdekes cérnákkal újabb mintát is vihetünk
az üres helyekre. Egyes munkákat kézzel
tűzök le, ami jóval időigényesebb, de más
jelleget ad a képnek.
A tűzés után szegélyt varrok rá és a
felfüggesztéshez szükséges pántokat, tubust
rávarrom. Egy-egy munka elkészítése a
mérettől és a minták aprólékosságától, a
megoldások bonyolultságától függően 40-50
órától akár 100- 130óráig is tarthat. Ez idő
alatt és e munkálatok közben fonódik össze a
fizikai forma a szellemi, energetikai
tartalommal, mintázattal, amelyet azután
hordoz és átad.
Mindezt figyelembe véve új munkák esetén
némi várakozási időre számítani kell.
Néhány jó tanács
a karbantartáshoz

A textilmunkák többsége mosható. Javasolt a
kézi mosás, bár a tapasztalat szerint bírják
a kímélő gépi mosást is. Ne centrifugázzuk,
hanem nyomkodjuk ki belőle a vizet és
legalább részben fektetve szárítsuk,
különösen a nehezebb darabokat.
A vatelinnel töltött munkák jellegzetessége
egyfajta domborúság, ami a levarrások között
jelentkezik. Ezt igyekezzünk megtartani.
Ennek módja, hogy vasalásnál kerüljük a
túlzott gőzölést és a magas hőmérsékletet. A
vasalót a varrások irányából indítsuk és
próbáljuk kerülni a ráncok rávasalását.
KÍVÁNOM,
LEGYEN A KIVÁLASZTOTT DARABBAN LEGALÁBB
ANNYI ÖRÖME, AMENNYIT NEKEM AZ ELKÉSZÍTÉS
ADOTT!
|